讽读(fěng dú) “recites”
HD. 11.349b(梁代); DK. 10.534d(北史);
122a18.菩萨、大士如来灭度后,若持斯经,讽读(v.l. 诵)、解说,得千二百意根清净徳(p)
K. 371.10-; O. .vācayiṣyati …. svādhyāyiṣyati; L. 50a19.诵;