善逝(shàn shì) “a Well-Gone, skt.sugata”(one of the epithets of a buddha) Cf. 安住(ān zhù);
HD. 3.445a(大乘义章); DK. 2.1077d(菩萨持地论);
64c24.善逝典诰 我又览(v.l. 揽)历 诸天人神 所共宗奉 安住诸子 不以奇雅 益用寂然 履行定隐(v.l. 意)(v)
K. 12.13.sugata~; not found at L. 3a28;
65c20.有如来,号日月灯明、至真、等正觉、明行成,为善逝、世间解、无上、士道法御、天人师,为佛、世尊(p)
K. 17.10.sugata~; L. 3c19.善逝;